I. Gran Gella (storno) kupa - tömeges bukás az első körben - beszámoló
2020. július 12-én, Magyarország Hegyi Bajnokságának másnapján a Balaton felvidékre utaztunk versenyre, Tótvázsonyba, az I. Gran Gella kupára.
Minden egyes versenykilométerre óriási szüksége van a csapatnak, a soron következő UCI versenyekre való felkészüléshez, ezért teljes létszámban álltunk rajthoz, három U23-as és nyolc elit versenyzővel, továbbá a csapat amatőrjei közül ketten is rajtszámot tűztek.
A Gran Gellát edzőversenynek szántuk, a taktika az lett volna, hogy uraljuk a versenyt, és mi irányítsuk a történéseket, tehát már a rajtot követően komoly tempót diktáljunk és az élről tudjuk megkezdeni a támadásokat. Erre azért is lett volna óriási szükség, mert a verseny harmadik kilométerében egy nagyon veszélyes lejtmenet következett, ahol akár 80-90km/h sebességre is fel tud gyorsulni egy mezőny.
Sajnos kénytelenek voltunk az utolsó sorból elrajtolni, mert a rendezőség képtelen volt egyértelműen lekommunikálni a rajt körülményeinek forgatókönyvét - kis híján még le is késtük a rajtot, így a lejtőig tartó első 2,5 kilométer azzal telt, hogy rákerülve a teljes mezőnyre felzárkózzunk az élre és annyira elől kezdhessük a lejtmenetet, amennyire csak lehetséges. Az első 20 főbe körülbelül 7-en értünk fel, innen kezdődött az őrült száguldás lefelé. A sor elején sokkal könnyebb ilyen tempóval gurulni, mivel többé-kevésbé belátja az ember az utat és van mozgástere, de hátrébb a mezőny közepén gurulók már sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mindezen csak rontott az úttest mindkét oldalán húzódó korlát, magas padka és kerítés, aminek köszönhetően sem hely, sem lehetőség nincs korrigálni, kerülni vagy megállni.
Az egyik magyar amatőr csapat, a Sólyom Team egy héttel korábban a pályabejárást követően inkább visszalépett a nevezési szándékától, csak néhányan vállalták az indulást, felismerve a lejtmenet veszélyeit, és erre figyelmeztettek bennünket is. Felvetődik a kérdés, hogy ha ezt egy amatőr csapat egy pályabejárás során fel tudta mérni, akkor a rendezők és a bírók miért nem változtattak a verseny körülményein? Például lassú rajttal vagy fordított körrel - a verseny korábbi években fordított körben zajlott, így a pálya karakterisztikája miatt lassabb és biztonságosabb lett volna a pálya.
A bukás valószínűleg elkerülhetetlen volt ezen a pályán egy az 5 kategóriát magába sűrítő és így ?130-150? főnyi mezőny esetén, a tömegszerencsétlenség viszont egy bevett és versenyeken alkalmazott lassúrajttal, amivel az éles rajtot a lejtmenet utánra tolják elkerülhető lett volna. Ebben az esetben a második körben már csak kisebb csoportok érték volna le a kritikus leejtőt, ez abszolút rendezői mulasztás és felesleges kockázat vállalás volt.
Köszönhetően a rajt szituációnak , sajnos nem a teljes csapat ért fel a mezőny legelejére, így Lovassy Krisztián, Vas Balázs és Pályi Csaba estek áldozatul a tömegbukásnak. Krisztián járt legrosszabbul, agyrázkódással, 2 törött ujjal és combizom sérüléssel fekszik kórházban, Balázs és Csabi megúszták zúzódásokkal horzsolásokkal. Az ő beszámolóját a 444.hu-n olvashatjátok.
A lejtmenetet követően a zsűri autó elénk vágódott -mivel 5 epronexes robogott a sor elején- és magállásra bírta a még mindig 60 felett robogó mezőnyt, ami önmagában sem volt veszélytelen manőver. Utána tanácstalanság, várakozás, számba vettük a csapatot és kiderült hárman hiányoznak - ekkor jártunk nem egészen 5 kilométernél, 6 perc elteltével. Prohászka Attila, a főrendező , ha tehette volna, újra ellövi a rajtot: "Amint kerül másik mentő a mezőny mögé." Szerencsére erre nem került sor, mert több mint egy órába került a sebesültek ápolása, mentőbe ültetése és ellátása, így a Balatonszőlős felé vezető út teljes lezárás alatt maradt.
A csapatautóinkat nem mertük kockára tenni a verseny kísérésével, de az első kört megtette volna az egyes számú kísérőautónk, hogy megtalálja a szakvezetés a frissítésre megfelelő helyet, ennek köszönhetően rögtön tudtak segíteni a bukásba került versenyzőkön .
Csapat kapitánya és a teljes csapatvezetés nagyon rosszul érezte magát, amiért ilyen körülményeknek tette ki a versenyzőket, sajnos úgy tűnik Magyarországon továbbra sem lehet és nem érdemes amatőr rendezvényen rajthoz állni -tisztelet a néhány kivételnek-, mert sem a körülmények sem az útbiztosítás nem megfelelő. Egy ehhez hasonló versenyen a rendező felel a résztvevők biztonságáért! Reméljük az eset nem marad következmények nélkül és a rendezőség érintettnek érzi magát annyira a történtek kapcsán, hogy a nevezési díjakat visszafizesse, bár csekély vigasz, mivel sem a sebesüléseket, sem a keletkezett anyagi károkat nem kompenzálja.
A versenyt követően a 3 sérültet hazaszállította a csapat szakvezetője és vezetője Köllő Zsuzsanna , míg a talpon maradt 8 versenyző csapatedzés keretében hazakerékpározott a Balaton felvidékről a 2 csapatautó, Bogár Gábor és Kenyeres Ábel kíséretében.
Minden a balesetben érintett versenyzőnek jobbulást és gyors felépülést kívánunk!
Továbbá köszönjük az egészségügyi dolgozók, mentősök munkáját!
Az Epronex-BSS OIL Team csapat vezetése
