Számomra ez a verseny sok újat hozott, rengeteg kihívással. Kicsit félve vágtam neki, az alapozás végén jártam, kevés versenyünk volt előtte és soha nem mentem még 10 napos versenyt. Egy nagyon jó felkészülési lehetőségként tekintettem rá. Tudtam, hogy még nem leszek csúcsformában, de igyekeztem a legtöbbet kihozni a versenyből. Szerettem volna egy összetett jó eredményt elérni, de ez a 2. szakaszon a nap szökésével együtt elment. Nap végére több mint 20 percet kaptunk. Innentől próbáltam az elmenésekbe kerülni, a Wilier Triestina - Selle Italia csapata minél több mezőnyhajrát akart, ezért főként a nehezebb dombos szakaszokra figyeltem. Az első biztató szökési kísérlet a 4. nap, a király etapon volt, ahol 2200 m-re is felmentünk. Lényegében az első 110 km kisebb megszakításokkal emelkedett, a rajtot követően hatalmas tempó, szélezés, lószolgatás. Jó párszor próbálkoztam, mikorra sikerült 4 fővel elgurulni, de igazán messzire nem akarták elengedni a szökést. Kb. 2 percre tudtuk növelni az előnyt, de elég hamar csökkenni kezdett, túl sokan voltak érdekeltek a pöttyös trikóban. 70 km környékén már csak 30-60 mp között mozgott az előny és elkezdtek egyesével felérni ránk. Hamar 8-10-en lettünk elöl. A tempó folyamatosan nőtt, ennek ellenére meglepően jól éreztem magam. 90 km környékén kaptam egy defektet, amivel elköszöntem az elmenéstől, majd a mezőnytől is, innen saját tempó a célig. A következő pár napban a lehetőségekhez képest próbáltam pihent maradni. Volt egy pár nehéz pillanat, de igyekeztünk áthidalni ezeket. Számomra a legértékesebb és egyben legnehezebb szakasz a 8. lett, Agadir és Essaouira közötti 170 km. A rajtot követően szintén hatalmas volt a tempó, érzésre mindenki elmenésbe akart kerülni, de sokáig nem alakult ki olyan szökés, amit elengedtek volna. Ezért folyamatosan mentek a támadások én próbáltam elöl helyezkedni és annyi támadásra menni amennyire csak tudok. Párszor próbáltam kezdeményezni is, hátha elengednek. Tudtam, hogy elől kell maradni, mert onnan van esély továbbmenni. Közel 1 óránál jártunk mikor elkezdett esni, éreztem, hogy menni kell, támadtam is, láttam, hogy hátulról 3-an érkeznek. Mivel eddig is maxot kellet menni nem esett túl jól, sőt kimondottan fájt. Ahogy felértek tudtam (COLEDAN Marco: Wilier Triestina - Selle Italia; TYBOR Patrik: Dukla Banska Bystrica; MONCORGE Pierre: Memil - CCN Pro Cycling), hogy ez jó lehet, elkezdtünk forogni az első 20 km-ben még 1 percen belül volt a mezőny utána szépen elkezdett nőni a különbség és kicsit mi is visszább tudtunk venni úgymond felvettük az utazó sebességet. Innestől elég jól éreztem magam, az emelkedők jól estek ezért azokat próbáltam én vinni a saját tempómban. Szerencsére mindenki dolgozott így 5 perc fölé nőtt az előnyünk. Azonban a mezőny is elkezdett dolgozni és a verseny végéhez közeledve megint csökkenni kezdett a különbség. Az utolsó 30 km-en már csak 1:20-ra voltak, innen jött a fájdalom… Az egész napos pofaszél és 1800 m szint megtette hatását és már nem sok maradt bennem, de próbáltuk az előnyt kihúzni a célig. Az olasz sokszor már csak beleforgott a vezetésbe, de igazán nem akart menni. 10-el a vége előtt még mindig 1 perc körül volt az előnyünk, kezdtem elhinni, hogy akár még haza is érhetünk. Kb 3 km a vége előtt megbomlott az egység és indított az olasz, de ezt senki nem tudta átvenni, ezzel meg is nyerte a szakaszt. 3-an maradtunk. Patrick-kal próbáltunk menni, a Memiles sárc nem akart vezetni, így ez kicsit tördelte a tempónkat. 1km-nél még úgy nézett ki, hogy hazaérhetünk. Kb 800-al a vége előtt volt egy körforgalom ahol nagyon visszalassultunk, nem akart menni senki, hallottam az Ottót, hogy kiabál ’Menni kell!’ hátranéztem, és láttam, hogy érkezik a mezőny. Mentem, amíg bírtam, majd rámkerült Patrick és indították a hajrát, de ez már későnek bizonyult az utolsó 50 m-en ment el mellettem a Wilier sprintere MARECZKO Jakub, 9. helyen értem célba. Kicsit csalódott voltam és bosszantott, hogy nem értünk haza, de ennyi volt benne. A maradék két szakaszra nem sok erőm maradt, ezért próbáltam a mezőnnyel érkezni. Összességében szerintem egy jó, és hasznos versenyen vagyunk túl. Sok tapasztalatot szereztünk és kellő lendületet a szezon további részére.
